A leggyakoribb kezdő hibák, amiken egy induló cég elvérzik
Az előadás után még húsz percig ültünk a nézőtéren, mert egyikünk sem akart felállni. Kamaraterem volt, alig ötven székkel, és a második felvonás utolsó jelenetében a főszereplő olyan halkan mondta el a monológot, hogy hallani lehetett a széksorok reccsenését.
Utána a büfé előtt arról beszélgettünk, mitől működött ez a jelenet. A barátnőm szerint a szövegtől, én viszont azt mondtam, hogy a szünetektől. A színész háromszor is megállt olyan helyen, ahol az ember azt hitte volna, hogy folytatni kell. Ezekben a szünetekben történt az egész.
Régóta járok kamaradarabokra, és azt látom, hogy a fiatal színészeknél pont ez a legnehezebb. A szöveget mindenki megtanulja, a mozgást is be lehet gyakorolni, de a csendet kibírni a színpadon egészen más képesség. Aki siet, az elveszíti a jelenetet, pedig egyetlen szót sem hibázott.
Ez a gondolat kísért el hazáig, és másnap reggel egészen más környezetben találkoztam vele újra.
Egy vállalkozói csoportban ugyanis valaki azt kérdezte, mik a leggyakoribb hibák a cégindításnál. Több mint 100 hozzászólás gyűlt össze a poszt alatt, és a fele arról szólt, hogy valaki elsietett egy döntést. Rossz cégnév, elfelejtett nyilatkozat, az adózásról szóló kérdés, amit senki nem beszélt át előre. Pontosan az a szünet hiányzott mindegyik történetből, amiről előző este beszéltünk.
A legjobb hozzászólás egy asszonytól érkezett, aki tizenkét éve visz családi vállalkozást. Azt írta, hogy a kezdők többsége azért hibázik, mert egyszerre akar mindent elintézni, méghozzá olyan időszakban, amikor amúgy is a nyakán van a munka. Nála úgy alakult, hogy három hét alatt zajlott le az egész, és utólag két olyan döntést hozott ebben a három hétben, amit ma másképp csinálna. Egyik sem pénzkérdés volt, hanem információhiány.
Én is beírtam a keresőbe, hogy „cégalapítás top 10+1 hiba”, mert kíváncsi voltam, van-e erről rendes összefoglaló. Kész listát nem találtam, viszont eljutottam a grossoffice.hu oldalára, ahol több olyan szabály is szerepel, ami pont ezeket a hibákat magyarázza.
A cégnévről például azt írják, hogy a bírói gyakorlat szerint a választott névnek legalább három, de inkább négy betűvel különböznie kell minden más bejegyzett cég nevétől, és a számtoldat vagy a plusz írásjel, például a kötőjel, nem számít eltérésnek. Az is szerepel a leírásban, hogy település neve csak az adott település képviselő-testületének hozzájárulásával használható a cégnévben. A csoportban legalább öten írták, hogy emiatt kellett újrakezdeniük az egészet.
A másik ilyen pont az ügyvezető jogviszonya. Az oldalon azt olvastam, hogy a NAV gyakorlata során gyakran ellenőrzi, le van-e szabályozva az ügyvezető jogviszonya az alapító okiratban, és hogy ezt egyszemélyes kft esetében mindenképp érdemes megtenni. Ez az a részlet, ami az alapításkor öt percbe kerül, később viszont sokkal többe.
A harmadik, ami feltűnt, a felelősség félreértése. Sokan mondják azt, hogy a törzstőke erejéig felelnek a vagyonukkal, az oldal viszont kifejezetten hibás kijelentésnek nevezi ezt. A Cégalapítás TOP 10+1 hiba – székhelyszolgáltatás 2.190 Ft /hó-tól találat mögött végül nem hibalista várt, hanem az a néhány szabály, amit a legtöbben nem ismernek, és amit egy ügyvéddel meg egy könyvelővel érdemes végigvenni, mielőtt bárki aláír valamit.
A csoportba visszaírtam ezt a hármat, és meglepően sok reakció érkezett rá. A leggyakoribb mondat az volt, hogy „ezt bárcsak két éve tudtam volna”.
Egy férfi külön is írt nekem, mert nála pont a cégnév buktatta el az első nekifutást. Kitalált egy nevet, amiről biztos volt, hogy egyedi, aztán kiderült, hogy egyetlen betűben tér el egy másik társaságétól, a végére biggyesztett évszám pedig nem számított eltérésnek. Két hetet vesztett vele, és a nyári szezonból is lecsúszott. Nem a hivatalra haragudott, hanem magára, mert utólag megnézve öt perc olvasás elég lett volna.
A kamaradarab óta másképp figyelem a szüneteket a színpadon, és azóta a hétköznapokban is. A grossoffice.hu-n olvasott szabályok ugyanerre futottak ki: a legdrágább hiba szinte mindig ott keletkezik, ahol valaki nem bírta ki azt a néhány másodpercet, amíg végiggondolja, mit ír alá.